Gyenge szezon volt a földeken

A második becsléssel a KSH megerősítette az első becslés eredményeit, azaz a GDP a harmadik negyedévben éves alapon 4 százalékkal bővült, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött, amely adat az előzetes várakozásoknál kedvezőtlenebb.

Az adat európai uniós összehasonlítása ellentmondásos képet mutat: míg az éves alapú bővülés kiemelkedően kedvező, a negyedéves változással a rangsor hátsó részében vagyunk – figyelmeztet a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Regős Gábor szerint Termelési oldalról az éves alapú növekedéshez a mezőgazdaság kivételével minden nemzetgazdasági ág hozzájárult.

Rendkívül kedvező, mintegy 10 százalékos volumenbővülést ért el az ipar hozzáadott értéke, azaz a harmadik negyedévben az ágazat a nehéz körülmények között is helyt tudott állni. A jelentős növekedéshez ugyanakkor a chiphiány miatti gyenge bázisidőszaki adat is hozzájárult.

Az építőipar teljesítménye csak kismértékben bővült, miközben a szolgáltatások növekedése átlag feletti volt, amely továbbra is a piaci szolgáltatásoknak köszönhető, azon belül is a legnagyobb bővülés a szállítás, raktározás ágazathoz köthető.

Negyedéves összehasonlításban 

Az ipar felfelé, míg a mezőgazdaság és a szolgáltatások lefelé húzták a volumenindexet, a feldolgozóipar hatása pedig semleges volt. 

Ez egyben azt is jelenti, hogy a negatív meglepetés leginkább a szolgáltatásokhoz köthető, a jelek szerint

A szolgáltatásokon belül negyedéves alapon a szállítás, a raktározás ágazata, illetve a kulturális és szórakoztató ágazatok teljesítménye csökkent, míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység bővült a legnagyobb mértékben.

Felhasználási oldalról éves alapon a fogyasztás és a bruttó állóeszköz-felhalmozás bővülése is az átlagosnak megfelelően alakult. Csökkent ugyanakkor a közösségi fogyasztás volumene, azaz az adatokon már látszik az állam takarékoskodása.

A nettó export összességében 2,5 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, amelyből 2 százalékpont az árukhoz, 0,5 százalékpont pedig a szolgáltatásokhoz kötődik. Jelentős negatív hozzájárulása volt ebben a negyedévben a készletváltozásnak.

Negyedéves alapon a háztartások fogyasztási kiadása még némileg bővült, míg a háztartások tényleges fogyasztása stagnált.

Aközösségi fogyasztás szintén kismértékben növekedett, de hasonló mértékű bővülés látszik a beruházások esetében is. Csökkent ugyanakkor a szolgáltatások exportja, miközben az áruké emelkedni tudott. Az import mindkét kategóriában nőtt, így a negatív meglepetés itt is a szolgáltatásokhoz köthető.

Mi várható a közeljövőben?

A Makronóm Intézet várakozásai szerint

azaz az év végi lassulás ellenére is dinamikus marad az éves növekedés. A jövő évi gazdasági teljesítményt jelenleg rengeteg kérdőjel övezi. 

A legfontosabb ezek közül az energiaárak alakulása, illetve, hogy ennek hatásai mennyire terhelik meg a háztartások pénztárcáját, továbbá a vállalatok mennyire tudnak túlélni a mostani nehéz helyzetben. A 2023-as év egészét tekintve szerencsés esetben a magyar gazdaság elérhet egy kismértékű növekedést, ugyanakkor várakozásaink szerint már az idei IV. negyedévben eléri hazánkat a technikai recesszió.

Nézzük a KSH friss (második becslés) adatait, számait részletesen:

– A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2022 III. negyedévében 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent. 2022 I–III. negyedévében a gazdaság teljesítménye – a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján egyaránt – 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A GDP alakulása a 2022 III. negyedévében:

– A GDP volumene 4,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A második becslés nyers volumenindexe az első becslésben közölt III. negyedévi adathoz viszonyítva nem változott.

Termelési oldal:

– Az ipar teljesítménye 9,6, ezen belül a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 1,8 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé a nyári súlyos aszály következtében 39,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.

– A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 5,6 százalékkal nagyobb lett. A legerőteljesebb növekedés a szállítás, raktározás (11,5 százalék), valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (10,6 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal, az információ, kommunikációé 5,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 5,3 százalékkal emelkedett.

– A kereskedelem 5,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás, valamint az ingatlanügyletek hozzáadott értéke egyaránt 4,1 százalékkal növekedett. A humán-egészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 6,9 százalékkal, az oktatásé 2,8 százalékkal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2 százalékkal csökkent.

– A bruttó hazai termék 2022. III. negyedévi, 4,0 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,4, az ipar 1,7, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (0,9 százalékponttal), valamint a szállítás, raktározás (0,7 százalékponttal) növelte a GDP-t. A növekedést 1,8 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése.

Felhasználási oldal: 

– A háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében növekedett, a féltartós termékeké 7, a szolgáltatásoké és a tartós termékeké 5,7, a nem tartósaké 1,9 százalékkal.

– A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,0 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztásé 0,5 százalékkal kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,8 százalékkal emelkedett.

– A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,5 százalékkal nőtt.

– A bruttó állóeszköz-felhalmozás a III. negyedévben 4,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén továbbra is jelentősen emelkedett, a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene.

– A bruttó felhalmozás 3,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

– A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 1,4 százalékkal nőtt.
 

(Fotók: 123rf.hu)